11 éve foglalkozom profi szinten ruhatervezéssel és méretre készítéssel. Szereztem eközben sok szép élményt, és keserű tapasztalatokat.
A nők nagyon vágynak rá, hogy foglalkozzanak velük és általában szeretnek öltözködni is. Hihetetlenül kevesen vannak azok, akik elégedettek önmagukkal; ez mind külsőre, mind belsőre igaz.
Néhányuknak eszébe jut, hogy elmegy ruhát terveztetni ( mert a tervező nem varrónő, nem kész szabásminta alapján, hanem saját tervek után dolgozik).
Van, aki elégedett, sőt akad, aki boldogan ugrál a tükör előtt, amikor látja a végeredményt. Vannak, akik visszatérnek, továbbajánlanak, sőt, csodás ajándékokat is kaptam már...
Vannak azonban, akiknek semmi nem jó, még a tervezés második fázisáig sem jutunk, mert tévhitekben élnek. Nem ismerik a tervezés és készítés folyamatát, sőt saját magukat sem, a fáradságot sem veszik arra, hogy érdeklődjenek: tapasztalataim szerint ezeknek a hölgyeknek érdemes lenne előbb egy pszichológust vagy plasztikai sebészt felkeresni.
Mások, akik szintén nincsenek tisztában a dolog lényegével, azt gondolják, hogy pl. ruhát varratni olcsóbb ( nem is tudják mi a különbség tervező, modellező szabász, szabász és varrónő között ), mint készen venni ...... miért lenne a gondosan személyre tervezett és készített ruha olcsóbb, mint a különböző keleti országokban 7 éves "rabszolgák" által szalagon gyártott elasztikus cső? ( Mert ugye a t-shirt teszem azt, pontosan ez a kategória ). És egyáltalán, hogy lehet egy selyemből, gyapjúból, stb. méretre szabott, egyedi kosztümöt összehasonlítani egy polóval?
Akadnak, akik arra vágynak, hogy öt asszisztens ugrálja körül őket, és olyan tervezőt szeretnének, aki hetente feltűnik a tv-ben, nem is a ruha a lényeg. Kevesen vannak, akik ezért fizetni is hajlandóak, ezért elmennek egy "névtelen tervezőhöz", és a feljebb leírt szolgáltatást szeretnék kapni, gyakorlatilag majdnem ingyen. A dolog magában hordozza az ellentmondást és nyilvánvaló, hogy képtelenség. Ilyenkor következik a lekicsinyés és a megalázás, és az olyan mondatok, mint a : " múlt hónapban Dominikán jártunk, és ott úgy volt,...."
Az utóbbi időben, a keserű tapasztalatból jutott ki bőven, éppen ezért olyan nagyon jóleső érzés, a sok dícséret, amit kapok a csipkéimre.
Köszönöm!
Az tényleg borzasztó, ha valakit, vagyis a munkáját nem a helyén kezelik. Ez olyan kicsit, mint amikor a második egyetemen, ahova jártam, a tanári kar fele megtalált valami fordítanivalóval (az első diplomámat latinból szereztem), persze ingyé', puszta szeretetből, meg barátságból (neked/magának ez úgyis semmiség), mai eszemmel már mondanám, hogy OK, 10 HuF/leütés.
VálaszTörlésVisszatérve a tervező, modellező szabász, szabász és varrónő közötti különbségre, ezt sajnos néhány varrónő sem tudja egészen pontosan...
Ami azt illeti, elég nagy zűrzavar van a fejekben...
VálaszTörlésGondoltam, írok egyszer egy könyvet a divatról és annak jelenségeiről, az öltözködésről, mint a kommunikáció egyik formájáról...
Azért, ahogy írtam, vannak jó tapasztalataim is, sőt néhány dologra különösen büszke vagyok, talán egyszer ezeket is közhírré teszem :-)
Jó, egy olvasója már van a könyvednek! :)
VálaszTörlés(amúgy olvastam a hozzászólásodat a másikblogon, válaszoltam ott is, de természetesen nem akartam a gyermeket MÉHEK koncertre vinni, majd tizenöt év múlva. :)